„Nehezen gyógyuló” sebek kezelése.
Dagad a lába, a nap végére alig fér a cipőjébe, kipirult viszket a lábán a bőre? Már „mindent” kipróbált, de nincs javulás?
Sebkezelő centrum létrehozásáról kötött megállapodást a Budaörsi Egészségügyi Központ üzemeltetője, az EuropMed igazgató főorvosa, dr. Kovács Attila, és prof. Dr. Daróczy Judit bőrgyógyász. A rendelés várhatóan novemberben kezdődhet.
Ma, Magyarországon nincs olyan szakrendelő, ahol a krónikus, nem gyógyuló sebekhez értő, több szakmát képviselő szakorvosok, szakápolók, gyógytornászok csoportja együtt rendelkezésre állna – mondja lapunk kérdéseire válaszolva a professzorasszony. Nem sokan tudják, hogy a bőrsebek a magyar lakosság 3-4 százalékát érintik, és Európában nálunk a legmagasabb az ezzel összefüggő lábamputációk száma. Évente 9.000 beteg lábát vágják le a nem gyógyuló sebek szövődményei, a súlyos fertőzések miatt. Megdöbbentő szám! Még a bőrgyógyászok és sebészek között is kevesen vannak, akik alkalmazzák azokat a kezelési irányelveket, amelyek a sebgyógyulás bonyolult folyamatának kutatási eredményeit a napi gyakorlatban teszik alkalmazhatóvá. Kevés orvos és szakápoló állítja tevékenysége középpontjába a nehezen gyógyuló bőrsebek ellátását. A korszerű sebkezelés az orvosi szakmákon belül is szubspecificitás, amelyet a sebkezelésre szakosodott orvosok tudnak hatékonyan alkalmazni.
Nem megoldott a betegutak szervezése sem, ami azt jelenti, hogy a vastag, fájós lábú,sebes betegek kivizsgálása, kezelésekre való visszarendelése, rehabilitációja szevezetlen, heteket kell várni az ellátásra. Mit kellene tenni annak érdekében, hogy az ellátatlan betegek száma és a szövődmények csökkenjenek? A megoldás egyszerűnek látszik: olyan centrumokat kell létrehozni, amilyent most, ide Budaörsre terveznek, és amelyik mind a betegeknek, mind a költségvetés számára hatékony megoldás-– folytatja Daróczy Judit.
A centrum lényege röviden: a kezelés a seb okának a kiderítésével kezdődik, ami lehet többek között visszérbetegség, érszűkület vagy cukorbetegség. A centrumban központi szerepet kap majd a szorosan ide kapcsolódó nyiroködéma (közismerten a vastag, fájós láb) diagnosztizálása és célzott kezelése is. Ugyanis minden seb kialakulásában a nyirokkeringés is megsérül. Jelenleg az ebben szenvedők orvostól orvoshoz járnak, anélkül, hogy betegségüket diagnosztizálnák, tehát a kezelés elmarad vagy szakszerűtlen. A tervezett centrumban azonban a betegközpontúság többek között azt jelenti, hogy egy helyen érhetők el a szubspecialitásban képzett orvosok és szakápolók, illetve lehetőség van a betegek útjának optimális megszervezésére, a célzott betegirányításra, így a szükséges kivizsgálások – laboratórium, belgyógyászat, diabetológia, röntgen, sebészet – is egy helyen és azonnal megtörténnek.
A pontos diagnózis és a betegek egy helyen történő, szakszerű kezelése teszi az új rendszer működést betegközpontúvá és költséghatékonnyá –hansúlyozza a professzorasszony.
Óhatatlanul felmerül: miért éppen Budaörsön legyen ez a centrum? Mennyibe kerül majd az igénybevétele? Az elsőre a válasz igen egyszerű: mert 15 évi keresgélés után - ennyi ideje foglalkozik a professzorasszony az ötlet megvalósításával - itt van rá fogadókészség. Dr. Daróczy Judit rendszeresen tart képzéseket, továbbképzéseket orvosoknak és szakápolóknak, és az egyik ilyen alkalommal beszélgetett el az EuropMed nagyon felkészült és az újdonságokra nyitott szakápolójával. „Ha ő ilyen, vélhetően a főnöke is hasonló ember lehet, gondoltam, és az idén nyár elején kerestem meg dr. Kovács Attilát” – idézi fel az első lépéseket. Majd jöttek a tárgyalások, a szakmai koncepció bemutatása. A jogi, pénzügyi részletek egyeztetését már átvették a jogászok, a gazdasági szakértők. A tervek szerint a centrum rendszerébe való bekerülésért, a diagnózis felállításáért kellene fizetni, mivel erre az Országos Egészségpénztár (OEP) nem ad támogatást, illetve plusz rendelési időt. Az OEP által is finanszírozott vizsgálatok lennének társadalombiztosítási kártyával ingyenesek, és elképzelhető, hogy a „magánrendelésen”, tehát a centrumban szükséges ellátásért csekély összegű „kötözési díjat” kell még fizetni. A vegyes magán és társadalombiztosítási rendszert úgy szeretnék a központ indulásáig, tehát néhány hónap alatt kialakítani, hogy minden jogszabálynak megfeleljen, de a betegekre a lehető legkisebb plusz anyagi terhet rója – szögezte le a professzor-asszony. A szakmai irányításért ő maga vállal felelősséget és a rendeléseken személyesen elérhető lesz a betegek számára. A saját rendelésén kívül azt is vállalta, hogy célirányosan továbbképzi a rendelőintézet saját szakorvosait, szakápolóit.
